A községről

Elhelyezkedés

A községközpont Szentkatolna, Kézdivásárhelytől 4 km-re, a Kovászna felé vezető 121-es (2011-ben újjáépített) megyei műút két oldalán terül el.

Hatolyka a községközponttól 3 km-re délre, a Feketeügy árterületén illetve teraszperemén helyezkedik el. Ezt követi déli irányban Kézdimartonfalva a községközponttól 6 km-re a Völgy árka nevű patak két oldalán, amelynek Feketeügybeli torkolatánál volt a település, a Háromszéki medence egyetlen fedett, a Feketeügyet átívelő hídja. A hidat a második világháború alatt lebombázták, a megmaradt részét az 1970-es évek árvizei tönkretették.

Továbbhaladva Csernáton irányába, a községközponttól 8 km-re helyezkedik el Kézdimárkosfalva a Csernáton patak bal oldalán, amelyet a Közpázsintnak nevezett kis rét választja el Mátisfalvától.

Imecsfalva a község településeinek 5-ik falva, a községközponttól 3 km-re délkeletre, a Kovászna felé vezető 121-es (2011-ben újjáépített) megyei műút két oldalán, a Gelence patakának a Feketeügybe való torkolatánál képződött hordalékkúp szélén terül el.

A község Erdélyben található, a Délkeleti-Kárpátok belső kanyarulatában, a Bodoki-, Torjai- és Nemere-Hegységek, valamint a Berecki- és Háromszéki-havasok koszorúzta Felsőháromszéki-medence központi tájékán, átlag 540-555 m tengerszint feletti magasságban, a Nemere- hegységből eredő Feketeügy árterületéből kiemelkedő teraszperemen helyezkedik el. A község szomszédai:- északnyugaton Kézdivásárhely, keleten Gelence, nyugaton Csernáton, délen Dálnok és délkeleten Zabola.

Földrajz

Szentkatolna község felszínformája síkság. A természet állandó tevékenységének a hatására kialakult felszínforma biztosította a földművelés feltételeinek az alapját. A lápos területek hasznosítását lecsapolási és folyószabályozási munkálatokkal érték el, amelyet már 1882-ben tervbe vették Háromszék vármegye akkori illetékesei.

Szentkatolna község altalaját vassal átitatott agyagpala képezi. Alattuk valószínű, hogy a kárpáti flis zóna belső és külső vonulatának érintkezési övezete süllyedt alá a medence tektonikus beszökkenése idején. A Kovászna irányába, Szentkatolna községen áthaladó szerkezeti vonal jelenlétéről, ásványvízforrások tanúskodnak. Bányai János geológus is beszámol erről, azt írva, hogy: "A Fortyogó fürdő felé Oroszfalu határát képező lecsapoló árokban, van egy igen hordott, jóízű borvízforrása [Szentkatolnának]. Az árokban mintegy 50 m hosszúságban szivárgások és bugyborékolások láthatók." Beszámol ugyanakkor egy, a vasúti megállóhoz közeli, a vasút és a mezei út kereszteződésénél kimúlófélben lévő, vasas lerakódású borvízforrásról is.

Dávid József "Székelyföld írásban és képekben" 1941-ben megjelent könyvében olvashatjuk: "Szentkatolna határában 1666-ban egy gőzölgő kénüreget fedeztek fel, amely hasonlít a torjai Büdös barlanghoz." Ezt a határrészt Dobogónak nevezték. Ehez hasonló feljegyzések vannak Bakk Endre történeti munkájában (a Bakk és Jancsó család története).

Hatolykát már a legrégibb összeírásokban is fürdőmedencével rendelkező településként tartották nyilván. Széndioxidos kigőzölgését, mofettáját már századokkal ezelőtt, kezdetleges módon ugyan, de gyógyászati célból használták. Az 1971-ben épített fürdőt, 2009-2010-ben, a Turisztikai Minisztérium és a Megyei Tanács hozzájárulásával újjáépítette a községi elöljáróság. Hatolykán a régi iskola-óvoda udvarán lévő kút, a Falu kútja, valamint több családi gazdaság udvarán lévő kutakban is borvíz található.

Ásványvízforrások voltak hajdan a Hatolykával szomszédos Martonfalva és Imecsfalva határában is, amiről ma is tanúskodnak a Borvízkút, Borvízre menő, Borkút és a Borkút dombja helynevek.

Zömében római katolikus székely-magyarok lakta települések, a református vallásúak a község lakosságának közel egyharmadát teszik ki. Felsőháromszék e sík részének, a Feketeügy folyó ó-aluviális területének ezt a termékeny talajjal rendelkező részét Mezőföldnek nevezi a nép. Mind az öt település nevét írásos formában említik a XIV. és a XV. században. A Mezőföldön régóta megtelepedett az ember: Szentkatolnán kőeszközöket, bronzkori telepet, görög és római érméket találtak, Hatolykáról egy római kori díszített csontnyelű kés került múzeumi gyűjteménybe, Martonfalva határában több halom (tumulus) látható ma is. A kis régió altalajában szénsavas ásványvizek és széndioxid gáz rejtőzködik, de felszínre csak Hatolykán és Szentkatolnán jutnak.

Történelem

A Szentkatolna területén talált régészeti leletek bronzkori település nyomairól tanúskodnak. Tekintettel arra, hogy az egyházközség a pápai tizedjegyzék 1332. évi rovatában Sancta Catherina néven szerepel, így a település lakossága a templom védőszentjéről, Alexandriai Szent Katalinról származtatta a falu nevét. Ez a név a századok folyamán különböző írásokban több változatban fordult elő: 1533 – Zenthkatolna, 1561 – Szent-Katolna, 1694 – Szent Katolna, a későbbiekben Szentkatolna egybeírva szerepel. A régi templom az 1802-es évi földrengéskor összeomlott, helyette 1815–1823-ban újat építettek.

Az 1848-as szabadságharc során Háromszék fő királybírója Szentkatolnát jelölte ki az 1848 októberében tartandó forradalmi népgyűlés színhelyéül. A népgyűlésre gróf Kun József udvarházában került sor (ma a nép későbbi tulajdonosáról Sinkovits udvarnak nevezi).

A falu első iskolája 1500-ból datálódik, amelynek tanítója Kis András iskolamester volt. A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola Bálint Gábor orientalista nyelvtudós nevét viseli.

Nagy károkat okozó földrengések 1802-ben és 1977-ben voltak. Az 1846-ban történt tűzvész alkalmával az egész falu leégett. Súlyos csapás volt az 1884-es árvíz is. Az 1946. évi aszály következtében többen telepedtek át Arad vidékére. Hatolyka filia is plébánia volt a középkorban. 1650-ben új templomot, 1668-ban tornyot építettek.

Kézdimartonfalva neve 1407-ben bukkan fel először. Templomának építését, stíluselemei alapján, a 13. századra teszik. A reformáció idején lakossága a templommal együtt református lett. Alsócsernáton filiája volt. 1974-ben Harai János alsócsernátoni plébános építtetett imaházat.

Népesség

Szentkatolna községének lakossági összetétele a 2011-es romániai népszámlálás alapján az alábbi táblázatban látható:

Település	Lakosság
Szentkatolna	1372
Hatolyka	457
Imecsfalva	305
Kézdimárkosfalva	637
Kézdimartonfalva	607
Összesen	3378